Karácsonyhoz közeledve, készülődve

Talán már az adventi időszak elején, az első gyertya meggyújtásakor sokunkban pislákolni kezd, aztán egyre fényesebb lánggal ég az érzés..

Gyerekkorunkból talán többen is emlékszünk arra a kis csíkszeredai fatemplomra ott, a jelenlegi “rézangyalos” helyén, vagy éppen a falubéli régi papbácsi istentiszteleteire és arra, ahogyan karácsonyhoz közeledve a vasárnapi miséken gyereknyelven magyarázta mit is jelent, amikor meggyújtjuk azt a bizonyos gyertyát. A szavakat, gondolatokat talán már nem is tudjuk felidézni, de arra emlékezhetünk, hogy türelmetlenek voltunk, valamit ugyanis nagyon vártunk. A papbácsi, a szülők, tán még a nagyszülők is valami olyasmit magyaráztak, hogy ilyenkor aztán jónak kell lenni, mert az angyalka, vagy a Jézuska mindent lát! Így aztán megfogadva az intelmeket, igyekeztünk jól viselkedni. Nehogy aztán üres kézzel érkezzen az angyal..

Hétfőn az iskolában a tanítónéni talán még adventi feladatokat is adott mindnyájunknak: rajzoltunk, színeztünk, vagdostuk, ragasztottuk a papírt, készítettünk mindenféle alkotást, koszorút, gyertyát, angyalkát, karácsonyfát, amit csak a gyermeki fantáziánk meg tudott alkotni. Repült az advent, egymás után gyúltak a gyertyák hétről hétre, szaparodtak a jó cselekedetek, szinte már versenyeztünk is az osztályátársainkkal. Nem tettünk mást, mint:

Készülődtünk. Talán ekkor éltük meg igazán a karácsony lényegét.

– Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. – Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet…

A kis herceg – Antoine de Saint-Exupéry

Körbetekintve szülőföldünk havat váró vidékein azt láthatjuk, hogy a viszontagságos és kihívásokkal teli világ, a jelen kor komor hangulatának ellenére, a karácsony most sem változott sőt, talán most értékelődik fel igazán: a készülődés, és szeretetben való ujjászületés ünnepe egyfajta mentsvár, otthon ahová mindannyian hazatérhetünk.

“..Visszajövök én egyszer még
Az esőt, ha elfújja a szél
Minden ember hazatér!
Meleg az otthontól fűtött tél
Csak az kell, hogy jó legyél
Hogy te mindig itt legyél!
..”

Bagossy Brothers Company – Visszajövök

… hangzik a gyergyói medencéből és közben lélekben hazahív minket is csíkiakat, udvarhelyieket, keresztúriakat, háromszékieket most a karácsony ünnepe és készülődünk mindannyian az ünnepre, a hazatérésre, a segítségnyujtásra, a kis Jézus születésére, legyünk gyerekek, felnőttek vagy szépkorúak.

A Fehér Őszirózsák csoportja adventi koszorúkat készít.

Fehér Őszirózsák

A csicsói idősek nappali foglalkoztató központ “Fehér Őszirózsák” névre keresztelt lelkes csapata az advent közeledtével már novemberben karácsonyi koszorúkat készített, amelyek széles közönséget örvendeztettek meg. Mi magunk úgy döntöttünk, 20 darab ilyen koszorúval díszítjük fel a Harmopan üzleteit, hogy kicsit közelebb hozzuk az ünnep hangulatát a vásárlóinkhoz.

Szent István gyermekotthon

Csíksomlyó irányába tekintve a Szent István gyermekotthonban is készülődnek a gyerekek. A készülődésről és az advent hangulatáról Balázs Zsóka nyujtott számunkra betekintést:

Ezek a gyerekek nehéz környezetből érkeznek hozzánk és sokat megjártak már. Legtöbbjük számára a karácsony sokáig azt jelentette, hogy a szomszéd fenyőfájában gyönyörködtek, annak örvendtek, hogy a szomszéd gyerekek milyen ajándékokat kaptak, hiszen nekik nem igazán jutott.

Szóval 13 évvel ezelőtt elkezdtünk az ismerősök között “angyalokat” keresni, hogy a gyerekeknek is legyen karácsonyuk. Első alkalommal nem jártunk sikerrel de így is azt mondtuk: egye fene megtanulunk levelet írni az angyalnak ha törik, ha szakad. Időközben egy ismerősöm javaslatára meghírdettük az újságban és a média egyes felületein is, hogy leveleket írtunk, aztán vártuk, hogy mi történik. Kiderült, hogy rengeteg jólelkű “angyal” van Csíkszeredában és környékén. Ahogy cikk publikálásra került, a leveleket két nap alatt elvitték az “angyalok”.

Így indult útnak, így kerekedett ki ez a karácsonyi történet 13 évvel ezelőtt. Azóta minden évben a régiek mindig átadják az újaknak, hogy:

..karácsony előtt levelet írjatok az angyalkának, még advent első hetében, aztán díszítsétek a karácsonyfát, süssétek a mézeskalácsot, írjátok a képeslapokat, aztán jöhet az 1500 darabos töltelékes káposzta, amit meg kell előzzön a disznóvágás, hogy legyen belé őrölt hús..

Karácsonyhoz közeledve a sok csíkszeredai és környékbeli “angyalokkal” karöltve a tavalyi évben a levelek “kézbesítésében” segítkeztünk, idén pedig a ruhaneműk, alapvető élelmiszerek, játékok, ugyanakkor munkatársaink egyéni felajánlásainak kézbesítésével vesszük ki részünket a készülődés folyamatából.

Vártuk az angyalkát gyermekként és várjuk a karácsonyt most is, hogy szeretteinkkel, társainkkal együt ülhessünk a fa köré, miközben megemlékezünk azokról is, akiknek ez a lehetőség nem adatott meg. Meglátogatjuk nagymamát és nagytatát, ajándékcsomagot készítünk a rászoruló, nehéz sorsú gyerekeknek, családoknak és mindezidő alatt talán csak a karácsony elteltével, ahogyan az a bizonyos érzés múlni kezd majd lassan, akkor tűnik fel, akkor tudatosul igazán, hogy milyen is volt az advent négy hetén átrepülve és karácsony este megérkezve, szeretbe öltöztetni a szívünket.

Csíkszereda, 2022. december 14.

Vizi Balázs

Leave a Reply

Your email address will not be published.